ENG
FR
HU
Bor és tűsarok - HOLDVÖLGY interjú Monika Bielka-Vescovi-val
23259
single,single-post,postid-23259,single-format-standard,ajax_fade,page_not_loaded,,select-child-theme-ver-,select-theme-ver-2.4.1,wpb-js-composer js-comp-ver-4.7.4,vc_responsive
monika_header

Bor és tűsarok

– interjú Monika Bielka-Vescovi lengyel sommelier-vel

Mint Lengyelország vezető sommelier-je, és nemzetközileg is elismert közép-európai borszakember, Monika Bielka-Vescovi szenvedélyesen rajong a borokért, és mindent tud arról is, hogyan kell ezt a lelkesedést másokban is felkelteni. „Minél nagyobb a tudásom, annál inkább igyekszem megosztani” – jellemzi magát számtalan cikk, blogbejegyzés, könyv szerzőjeként, egyetemi előadóként, borról és borászatról szóló rádióműsorok résztvevőjeként. Miután többször járt Magyarországon, arra kértük, ossza meg velünk véleményét Tokajról és a HOLDVÖLGY-ről, meséljen a közös lengyel-magyar bortörténelemről, illetve sommelier-ként szerzett szakmai tapasztalatairól is.

Magyarországon köztudott, hogy az egyik legnemesebb édes borunk, a tokaji szamorodni neve lengyel eredetű. A lengyel borrajongók mennyire tartják számon a borral kapcsolatos, közös lengyel-magyar hagyományokat?

Az emberek nagyon is tudatában vannak a két ország közös történelmének, amelynek a borkereskedelem is a része volt, továbbá mi is használjuk a „samorodny” szót, bár más értelemben. Míg Magyarországon ez olyan édes bort jelent, amely egészséges és botritiszes szőlőszemeket egyaránt tartalmazó fürtökből készül, addig lengyelül a kifejezés azt jelenti: „önmagát elkészítő”, utalva azokra a történelmi időkre, amikor a magyar borokat úgy adták el és szállították Lengyelországba, hogy még javában zajlott az erjedésük. Régen ezekre a borokra azt mondták: „Hungariae natum, Poloniae educatum”, vagyis „Magyarországon született, de Lengyelországban nevelkedett”, ami tökéletesen leírja, hogyan importálta a magyar borokat a lengyel arisztokrácia több száz évvel ezelőtt. Ezeknek a szoros történelmi kötelékeknek köszönhetően a lengyel borrajongók a mai napig ismerik és kedvelik a magyar borokat, különös tekintettel a tokaji édes borokra.

intuition-pohar

Ön tavaly rendezett egy HOLDVÖLGY-mesterkurzust a saját sommelier-iskolájában, és egy-egy HOLDVÖLGY borvacsorát Krakkóban és Varsóban. Hogyan találkozott először a márka boraival, és azóta milyen visszajelzést kapott velük kapcsolatban a vendégektől?

Már kétszer jártam Mádon, a HOLDVÖLGY-et pedig tavaly ismertem meg, amikor a Nők és Bor Egyesület elnökeként a tagokkal ellátogattam a borászat mádi központjába. A legelső benyomásom rögtön az volt, hogy a HOLDVÖLGY rendkívül modern, és ebben eltér számos más, hagyományos tokaji borászattól. Érdekesnek találtam, hogy mind a hat tokaji szőlőfajtával dolgoznak, és a történelmi pincerendszer mellett a széles termékpaletta is Ienyűgözött. Mindez együtt – vagyis a HOLDVÖLGY által modern módon tovább vitt tradíciók, illetve a borokat alkotó hat különböző szőlőfajta – inspirált arra, hogy Lengyelországba hazatérve megrendezzem a borvacsorákat és a mesterkurzust. Amikor a vacsorákhoz a kóstolósort és a menüt terveztük, elismert séfekkel dolgoztam együtt, akikről köztudott, hogy szeretik a hagyományos alapanyagokat modern stílusban tálalni. Az volt a célunk, hogy egyszerre mutassuk be a kortárs lengyel konyhát és Tokaj modern arcát. A vacsorák és a mesterkurzus is sikerrel zárultak, mindegyiknek a résztvevőitől rengeteg pozitív visszajelzést kaptam.

hv_intuition_no1_termek

„A HOLDVÖLGY borpalettáról az Intuition No. 1 2008 zéta szamorodni a személyes kedvencem, de a márka kristálytiszta és feszes száraz borait is kedvelem” − Monika Bielka-Vescovi

Milyennek látja Tokajt a világ más, prémium édes borokat termelő borvidékéhez képest?

Tokajban minden megvan, ami a nemzetközi elismertséghez szükséges: egyedülálló terroir, klíma és szőlőfajták, továbbá a jelentős borvidékekre jellemző történelmi hagyományok. Ami szerintem még hiányzik ahhoz, hogy a világ felfedezze magának Tokajt, az nem más, mint a hatékonyabb marketing. Az lenne a cél, hogy a legnevesebb nemzetközi borbírálók, újságírók és szakértők megismerjék a régiót, hogy a tokaji borok nagyobb arányban lehessenek jelen a nemzetközi piacokon. Nekem személyesen nagyszerű élményt jelentettek a mádi látogatásaim, és örülnék, ha jóval több vezető sommelier és borszakember jutna el a borvidékre, hogy meggyőződjön róla, mire képes Tokaj.

monika_bielka_vescovi

Monika Bielka-Vescovi az Egyesült Államokban, étteremvezetőként kezdte a karrierjét. Sommelier vizsgát 2007-ben, az International Sommelier Guild-nél tett, majd 2009-ben felsőfokú végzettséget és WSET-oktatói képesítést szerzett a Wine and Spirit Education Trust-nál. Ausztriában, a Weinakademie Österreich-nél 2016-ban WSET Diplomát szerzett és megkapta a Weinakademiker címet.

Eközben Amerikából sommelier-ként és oktatóként Thaiföldre utazott, ahol elkezdett boros cikkeket írni különféle magazinok számára. Lengyelországba visszatérve Nők és Bor címmel blogot, majd egyesületet indított, melyeknek mottója „Bor tűsarkakon”, továbbá létrehozta saját sommelier-iskoláját. Az Európai Sommelier Szövetség lengyelországi nagykövete. Rendszeres közreműködő különböző borversenyek zsűrijében, emellett népszerű előadó a legnevesebb lengyel egyetemeken. Monika víz-sommelier-ként is közismert, továbbá ő a King Pienińska ásványvíz nagykövete Lengyelországban.

Rendkívül tapasztalt sommelier-ként lát-e különbséget a hivatásának férfi és női képviselői között?

A legnagyobb különbség az, hogy világszerte jóval több férfi dolgozik a szakmában mint nő, aminek természetesen történelmi okai vannak. Ez a régi trend azonban napjainkra változásnak indult, és egyre több nő foglalkozik borokkal az amatőr borrajongóktól kezdve a hivatásos sommelier-kig, borkereskedőkig, tanfolyami oktatókig. Gyakran kérdezik tőlem, hogy van-e különbség a férfiak és a nők képességei, íz- és illatérzékelése között. Tudományos tény, hogy míg az emberek 50%-a átlagos kóstolónak mondható, 25%-uk pedig gyengébb az átlagosnál, addig a maradék 25% kimagaslóan jól kóstol, és köztük több nő van, mint férfi. Ennek biológiai okai lehetnek, hiszen évezredeken keresztül kizárólag a nők foglalkoztak az ételkészítéssel, és leginkább az orruk segítségével tudták megállapítani, hogy egy élelmiszer friss-e, ehető-e. Ez ma, a borszakmában dolgozó nők számára akár előnyt is jelenthet, de az orr nem minden, ha valaki sommelier akar lenni. Nőknek és férfiaknak egyformán rengeteget kell tanulniuk és gyakorolniuk, illetve fejleszteniük saját magukat és a tudásukat a borokról és az összes többi italról, mint például a párlatok, a kávé, a tea vagy akár az ásványvíz.

Milyen személyes vagy szakmai tervei vannak a jövőre nézve? Szerepelnek-e eddig be nem barangolt borvidékek a bakancslistáján, vagy van-e újabb cél, amit a karrierjével kapcsolatban kitűzött maga elé?

Természetesen rengeteg helyre szeretnék utazni! Ezek között számos borvidék van, de mivel imádom a gombákat, különösen a szarvasgombát, így csodálatos lenne például Piemontba eljutni szarvasgomba-vadászatra! Voltam már egy ilyen túrán Magyarországon, a Bükk-hegységben, ahol különlegesen képzett kutyákkal kerestünk szarvasgombát. Óriási élmény volt! Egyébként is imádok kirándulni, a szabadban lenni, élvezni az erdők, mezők, virágok, gyümölcsök csodálatos illatait… Ami pedig a következő szakmai célkitűzésemet illeti: szeretném megszerezni a Master of Wine címet. Egészen biztosan ez lesz az, amin a jövőben dolgozni fogok!

Elfogadom

Oldalunkon sütiket használunk a böngészés személyre szabásához. Több információ